100 éve írták 1

Kategória: Publicisztika

Megnéztük, hogy száz évvel ezelőtt miről írtak. Egyes hírek akár ma is szerepelhetnének az újságban, mások viszont egészen meglepőnek bizonyulnak a mai viszonyok tükrében. A sorozat az Arcanum segítségével készült.

 

 Székely Nép, 1922. március 23.

  —  A kézdi-kerületi választás epilógja.

A „Magyar Szövetség" kézdivásárhelyi tagozata az alábbi szózatot intézte a Kézdi-kerület választóihoz : Székely Testvérek 1 A lezajlott képviselőválasztások után szükségesnek tartjuk meg­állapítani, hogy a .Magyar Szö­vetség“ hivó szavát meghallottá­tok. Méltóságteljes egységben jöt­tetek, hogy fajotoknak becsüle­tességével a Szövetség jelöltjére, dr. Szilveszter Ferencre szavaza­taitokat leadjátok. Azt akartátok, hogy kívánságaitoknak, pana­szaitoknak, sérelmeiteknek le­gyen szószólója ott, ahol sorso­tokat intézik, a parlamentben. Sajnos, nem a ti hibátokból, nem a mi hibánkból, ez az egységes akarás nem teljesülhetett. De vi­seljétek büszke önérzettel ezt a megaláztatást is. Erkölcsileg di­adalt arattunk s a fehér zászló, amit a választási harcba vittetek, szennytelenül került ki onnan. Egységes fellépésetekkel tanú­bizonyságát adtátok annak, hogy életképes fajnak élni akaró fiai vagytok. Dr. Szilveszter Ferenc is ezúton mond köszönetét min­denkinek, hogy mellette, mint a Szövetség jelöltje mellett kitar­tottatok. A „Magyar Szövetség“ kézdivásárhelyi tagozata nevé­ben :

Dr. T ö r ö k Andor elnök, Dr. Dávid István titkár.

 — Kézdivásárhely új polgármestere.

Morvay Endrét, volt képviselőt és szenátort, Három­szék- és Udvarhely -megyék volt subprefektjét, Kézdivásárhely vá­ros polgármesterévé nevezték ki. 

 Magyar Jövő, 1922. marcius 22.

Miről tárgyalnak Genuában?

Nincs szó az igazságtalan békeszer­ződések revíziójáról

 

A Giordale D’ltalia jelentése sze­rint, mint a MTI közli, a génuai konferencia hivatalos programja a következő :

1. a génuai határozatok végrehaj­tására alkalmas módozatok meg­vizsgálása.

2. Európa békéjének szilárd ala­pokon való biztosítása.

3. a különböző államok egymás­hoz való bizalmának helyreállítása,tekintet nélkül a békeszerződésekre.

4. pénzügyi kérdések, még pedig pénzforgalmi, központi és jegyki­bocsátó bankok, állami pénzügyek újjáépítésre való tekintettel, árfolya­mok, a köz- és magán hitel meg­szervezése.

5. gazdasági és kereskedelmi kér­dések, nevezetesen a behozatal és a kivitel garanciái és következményei. A kereskedelem újrafelvételére való törvényhozási és jogi garanciák. Azipari, művészeti és irodalmi tulaj­donjog védelme, konzuláris jogok az idegenek részvétele a kereskedelem­ben, az ipar talpráállításának támo­gatása és forgalmi ügyek.

Minden van tehát ebben a prog­ramban, ami kedvezően felhasznál­ható az úgynevezett győztes álla­mok számára, de semmi sincs, ami a békeszerződések által sújtott álla­mok javára szolgálna. Ettől a ta­nácskozástól semmi jót és lényegesen hasznosat nem várhat Magyarország.

Nem várhatjuk a sok igazság­talanság reparálását, nem vár­hatjuk, hogy a trianoni rablásért bármilyen csekély mértékű kár­pótlást kapunk, nem várhatjuk,hogy a rablóállamok mellett a mi jajszavunkat is meghallgatják. Min­den kísérlet arra, hogy nemzetközi konszolidáció jöjjön létre, csak ott kezdődhet, ahol elhatározták a béke-szerződés revízióját, amely igazságot szolgáltat a megrabolt Magyaror­szágnak. Amig erről nincs szó, neml ehet szó középeuropai egyensúlyról,

mert mindaddig erről a megcsonkí­tott, meggyalázott földről csak azátok és bosszú sóhajtása száll győzelmében elvadult, emberietlenül ők hatalmak felé.