Véleménybuborékok harca: a közösségi média szerepe a politikai szocializációban

Kategória: Publicisztika

Szerző: Tóth Bálint László MCC

 

"Apolitikai nézeteinket és a közügyekhez való viszonyulásunkat leginkább az ifjúkorunkat meghatározó külső hatások (család, iskola, kortársak, média, divat stb.) alapján sajátítjuk el. Éveink múlásával egyre kevésbé valószínű, hogy újítunk szokásainkon, alapértékeinken és hozzáállásunkon. Amennyiben a fiatalságunkban kialakított – és sokszor a szüleink, nagyszüleink által vallott normákkal szembe helyezkedő – értékrendünkhöz és szokásainkhoz az életünk hátralevő részében is hűek maradunk, az idősebb nemzedékek fokozatos „kikopásával” megtörténik a generációváltás, ami a politikai magatartás változásainak legfőbb motorja.

 

A kutatók csak a közelmúltban kezdték felmérni a közösségi média befolyását a politikai szocializáció folyamatára, 

a politikai kommunikáció ugyanakkor már a 2000-es évek közepétől kezdődően igyekszik lépést tartani a választók hírfogyasztói szokásainak átalakulását eredményező technológia fejlődéssel.

A közügyek közösségi médián keresztüli követése új dimenzióba helyezi a választók és a politikusok kapcsolatát. A folyamat demokratizáló hatást fejt ki, mivel kiterjeszti a politikai diskurzusba való bekapcsolódás lehetőségét a nyomtatott vagy online sajtót egyébként nem feltétlenül fogyasztó népesség körében, s közvetlenebb részvételt biztosít a közéleti vitafolyamatokba az internethozzáféréssel rendelkező lakosság számára. Ezenkívül a közösségi médiaplatformok közelebb hozzák a politikusokat a választóikhoz, lehetővé téve a valós idejű, nyilvános kommunikációt közöttük (Twitter, Facebook, TikTok). A politikai részvétel ezen új formái vonzónak bizonyulnak a fiatalok számára és gyakrabban is használják őket idősebb társaiknál. Ráadásul, az online terekhez való hozzáférés kevesebb anyagi ráfordítással jár felhasználói oldalról, mint például az egyesületi tagság, vagy egy-egy sajtótermékre való előfizetés. 

Ugyanakkor az online közösségi felületek térhódítása csökkentette a politikai és médiaelit egykoron betöltött tényellenőrző, „kapuőr” szerepét, szabad utat engedve a hamis híreknek, a modortalanságnak és a nyílt gyűlöletbeszédnek. 

Paradox módon tehát, a demokratizálódás új online megnyilvánulási formái baljós következményeket vetítenek elő magára a demokráciára nézve is."
 
A teljes cikk itt olvasható: Corvinak.hu