Oroszországtól való félelmében Európa megindult a fegyverkezés útján – állítja egy németországi kutatóintézet friss rangsora, a Globális militarizációs index. Az összesítés a különböző katonai paramétereket az ország méretével, lakosságával és a nem védelmi jellegű kiadásaival veti össze, így állapítva meg, mennyire fontos szerepet tölt be a hadsereg valamely ország életében. A listát immár hagyományosan Izrael vezeti, de szinte az összes közel-keleti állam az első harminc ország között van. Magyarország az 55. helyen szerepel, az amerikaiak a 31., míg a németek a 97. helyre kerültek.

 

A Bonn International Center for Conversion elnevezésű kutatóintézet évről évre elkészíti kutatását, amelyekből a legfrissebb a héten látott napvilágot. Ebből kiderül: a világ összessé­gében egyre többet költ védelmi kiadásokra, ahogyan évről évre növekszik a katonai konfliktusok száma is. A 154 országot vizsgáló globális militarizációs rangsor – összehasonlító módszerekkel élve – elsősorban azt nézi, hogy a védelem mekkora súllyal bír a társadalom egészéhez viszonyítva. Vizsgálja a katonai kiadásokat, arányát, illetve a nehézfegyverzet és a hadsereg létszámának adatait.

A kutatás három erőteljesen militarizált térséget emel ki: Kelet-Európát az orosz–ukrán konfliktus miatt, a Dél-Kaukázust a Hegyi-Karabah ­miatti feszültségek következtében, illetve a Közel-Keletet. Izrael újra a rangsor első helyét kapta, de Irak kivételével minden közel-keleti ország az első harminc között szerepel.

Európában a katonai kiadások erőteljes növekedése figyelhető meg – a legnagyobb mértékben a balti államokban és Ukrajnában. A szerzők szerint ennek egyik oka az Oroszországtól való félelem, amelyet a Krím-félsziget 2014-es orosz annektálása idézett elő. Kijevet a keleti szomszédjával szembeni védelem és a Kelet-Ukrajnában zajló fegyveres konfliktus lezárása motiválja. Katonai költségvetése 21 százalékkal nőtt tavaly, elérve a 4,4 milliárd dollárt, amivel Ukrajna a rangsor 14. helyére került. Az Egyesült Államok nyomásgyakorlása lehet a másik oka Európa megnövekedett katonai kiadásainak. Donald Trump elnök 2016-os megválasztása óta Washington aktív szószólója annak, hogy minden NATO-tagországnak meg kell felelnie a szervezet követelményeinek, miszerint a GDP legalább két százalékát védelemre fordítja.

Oroszország a militarizációs index hatodik helyén szerepel. Tavaly Moszkva folyamatosan modernizálta a hadseregét, javítva a védelmi potenciálját. Ugyanakkor 2016–2018 között az orosz katonai kiadások jelentősen csökkentek – 82,6 milliárd dollárról 61,4 milliárd dollárra. Ennek legfőbb oka a Moszkva ellen hozott nyugati szankciók, az olajárak zuhanása és a gazdasági helyzet általános romlása.

Annak ellenére, hogy abszolút számokban a legtöbb pénzt az Egyesült Államok költi védelmi kiadásokra, a rangsorban Washington csak a 31. helyre került. Az amerikai védelmi kiadások a GDP 3,2 százalékát teszik ki. Franciaország az 53., Lengyelország a 62., Nagy-Britannia a 68., Kína a 94., Németország pedig a 97. helyen szerepel a bonni kutatóintézet listáján. Magyarország az 55. a német kutatóintézet 2019-es rangsorában. A kutatás rámutat hazánk védelmi ­modernizációs lépéseire, többek között a 44 Leopard 2 harckocsi, 24 Panzerhaubitze 2000 önjáró tarack és 36 Airbus harci helikopter megrendelésére.

A katonai kiadásokat taglaló más rangsorok abszolút számokban mérik, hogy az egyes országok mennyit költenek a védelmi ágazatra. Az egyik legismertebb ezek közül a Stockholm International Peace Research Institute intézeté, amelynek 2018-as adatai szerint az Egyesült Államok költött messze a legtöbbet, 649 milliárd dollárt a hadseregére. Washingtont Kína (250 milliárd dollár), majd Szaúd-Arábia (67,6 mil­liárd dollár), India és Franciaország követi. Oroszország ebben a rangsorban is a hatodik helyet foglalja el.

 Bendarzsevszkij Anton

 

magyarnemzet.hu