Kategória: Kultúra

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (1613-1629) arcképe

Erdély, amely főként sajátos társadalmi berendezkedése, valamint a korban meglehetősen ritka toleráns vallás- és művelődéspolitikájának köszönhetően a mai köztudatban Kelet Svájcaként él, másfél évszázadon át a Mohácsnál elbukott önálló magyar államiság, a magyar anyanyelvi művelődés szimbóluma, a Habsburg központosítás ellen küzdő magyar rendiség legfőbb támasza volt.

 

Az Oszmán Birodalomnak alárendelt, de belügyeiben önálló fejedelemséget a Habsburg-Oszmán hatalmi harc hívta életre, s ennek köszönhette másfélszáz éves fennállását is.
Az új állam gazdasági bázisát a fejedelmi birtokok adták. Paradox módon a leggazdagabb birtoktestek Erdély határain kívül feküdtek. A legnagyobb fejedelmek (Báthory István, Bocskai István, Bethlen Gábor és a Rákócziak) szinte mind Északkelet-Magyarországról, a tiszai végekről származnak, s itteni nagybirtokaikra, ezek gazdasági-katonai erőforrásaira támaszkodva szilárdítják meg hatalmukat az erdélyi rendekkel és a rendi intézményekkel szemben. Bethlen Gábor (1613-1629) a Habsburgok elleni harcokat lezáró nikolsburgi békében (1621) tovább gyarapította a fejedelemség területeit hét felső-magyarországi megye (Borsod, Abaúj, Zemplén, Szabolcs, Szatmár, Bereg és Ugocsa) Erdélyhez csatolásával. E területeket a későbbi békék (1624, 1626, 1645) is meghagyták a fejedelmek kezén.

A fejedelmi udvar

A megszűnt királyi udvar szerepét Erdélyben a fejedelmi udvar vette át. A gyulafehérvári palotán – amely mintául szolgált a többi főúri udvarháznak is, alakította azok ízlésvilágát – már Izabella, János Zsigmond és a Báthoryak is végeztek kisebb-nagyobb átalakításokat, de igazi pompáját Bethlen Gábor teremtette meg. A reneszánsz stílusban átépített palota belsejét is ő tette otthonossá. A jobbára kőpadozatos szobákat díszes török és perzsa szőnyegekkel tette melegebbé. De szép számmal kerültek keleti szőnyegek a falakra is. Ezek békésen megfértek a flandriai falikárpitokkal, amelyeken Julius Caesar vagy épp Nagy Sándor tetteit tanulmányozhatták a palota lakói, vendégei. Téli estéken a termeket angliai ón, velencei kristály, vagy épp aranyozott réz és ezüst gyertyatartók gyertyái világították meg. A nagyobb kényelmet szolgálták a faragott, kárpitozott székek is. Az idő mulandóságára a díszesebbnél díszesebb fali és asztali órák figyelmeztettek. Bár a gyulafehérvári udvar a nyugati fejedelmi udvarok mintáit követte, sajátos színt és pompát kölcsönöztek neki a törökös, keleti vonások.
Az udvar és a fejedelmek székvárosa a művelődés, a kulturális élet központja. Itt működtek a fejedelmi akadémiák, könyvtárak, nyomdák. A társas összejövetelek vendégeit Bécsből, Krakkóból, Német- és Franciaországból érkezett muzsikusok szórakoztatták.

Az Arcanum adatbázis nyomán