2020. március 1-én vasárnap, a 11 órakor kezdődő szentmisét a kantai Szentháromság Római Katolikus Templomban Exc. és Ft. Dr. Kovács Gergely érsek atya celebrálta.
2021. November 14-én, vasárnap 12 órakor az Incze László Céhtörténeti Múzeum, adott helyet egyéni grafikai tárlatának.
A Noszty fiú esete Tóth Marival egy 1960-ban készült magyar filmdráma.
Noszty Feri váltót hamisít, ami bocsánatos bűn az ő köreiben. A család, hogy kifizesse az adóságot és a fiú becsületét megmentse, az egyetlen vagyonát teszi pénzzé. Vilmát, Feri húgát adják férjhez egy vagyonos emberhez. De Ferit ez már nem menti meg, le kell mondania tiszti rangjáról. Ugyan szolgabírói állást kap, de ez a jövedelem nem elégíti ki a fiatalember igényeit. Nem marad más hátra, mint egy jó házasság és a hatalmas hozomány.
Bővebben: Retró: A Noszty fiú esete Tóth Marival (Magyar filmek sorozat 2)
Az Isten hozta, őrnagy úr! Örkény István Tóték című kisregényén alapul, mely az író egyik legismertebb, több nyelvre lefordított alkotása, és eredetileg forgatókönyvnek készült. Fábri Zoltán filmje groteszk szatíra, harsány bohózat és keserédesen pontos látlelet a diktatúra működéséről. A helyszín egy észak-magyarországi, békés kis falu, ahol a köztiszteletben álló tűzoltóparancsnok orosz fronton szolgáló fiától érkezik egy távirat, melyben arra kéri a családot, hogy lássák vendégül a háborúban meggyötört, gyenge idegrendszerű parancsnokát.
Bővebben: Retró: Isten hozta, őrnagyúr! (Magyar filmek sorozat)
2020 március 7-én nyílt meg a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítási termében a háromszéki és brassói képzőművészek március idusát köszöntő 31. ünnepi tárlata. A megnyitón a művészet barát érdeklődők mellett több képzőművész is jelen volt, dr. Dimény Attila múzeumvezető köszöntötte a megjelent alkotókat és a művészetkedvelő látogatókat. A tárlatot április 5. lehet látogatni.
Velemér 10 falu központja volt az Árpád-kor elején, ezért feltehető, hogy a templom vagy elődjének építését még Szent István rendelte el.Építésének idejét nem ismerjük; először egy 1360-ban kelt oklevélben említik; ez megnevezi, hogy a Szentháromságnak szentelték. Freskóit 1377–78-ban festette Aquila János, aki a szentély északi falán önarcképét és művésznevét is megörökítette.