Szemelvények a Magyar Krónika 2020 8. számából
Hasonló jelenségeket észleltek háromszáz éve a pestisjárvánnyal, kétszáz éve a kolerajárvánnyal (1831), száz éve a spa- nyolnátha-járvánnyal (1918) kapcsolatban. Mikes Kelemen Törökországi leveleiben többször említi a pestisjárványt. „Édes oldalcsontból való néném, arra vigyázzon kéd, hogy a csont egészséges legyen, és cinteremben ne vigyék. Azért nem kell a házból kimenni, otthon kell ülni, és reméljük, hogy a jó Isten megtart bennünket. Amen.” (Rodostó, 1722. április 16.) Kazinczy 1831. augusztus 8-án még így ír a kolerajárványról: „harmad nap olta a’ mirigy (kolera) Széphalmon is pusztít. Az őr, melly a’ mirigyes Ujhelyből senkit bé nem ereszte eddig, most már innen el van véve, és hátrább van állítva.” Lajos fia megbetegedett, de felesége gondos ápolásának következtében meggyógyult. Kazinczy Ferenc azonban, aki még rövid ideje a járvány miatt ugyancsak veszélyeztetett, Csekén élő Kölcsey Ferencért aggódott, augusztus 22-én a kolera áldozata lett.
Adalékokkal szolgál az 1918-as spanyol- nátha-járvány kolozsvári eseményeiről Pas- suth László Kutatóárok című naplóregénye: „Vezércikk a spanyol betegségről. Ez a katonákra, felmentettekre, nőkre, gyermekekre, férfiakra egyformán veszélyes betegség lesz ősszel a legfenyegetőbb ellenség. Az iskolában, internátusokban egyre több a szövődményes kóreset, melynek ’nem tudják kórokozóját a professzorok’. ”
Párhuzamok
Vegyünk néhány párhuzamot a régi és mai járványok kifejezései közül. Ami a 19. században vészbizottság volt, ma operatív törzs. A járványorvos helyén főszereplővé, médiasztárrá vált a tiszti főorvos. Már Mikes Kelemen is arra buzdított: „otthon kell ülni”, ma a Maradj otthon! lett a jelszó. Régen vesztegzár volt, ma lakhelyelhagyási tilalom. Vidéki polgármesterek körbeszalagoztak parkokat, erdőket, parkolókat, a fővárosban lezárták a Margitszigetet. A korábbi veszteglőház ma önkéntes vagy kórházi karantén, régen is volt oskolabezárás, ehhez jött ma a távolléti oktatás. Régen is bezárták a kocsmákat, ma általában a vendéglátóhelyeket.
Az életkori idősáv teljesen új fogalom. Korábban is tiltották a nyilvános mulatságokat, nem volt ez másként most sem. Korlátozták a templomi szertartásokat, az online-mise vagy istentisztelet persze nem létezett. A járvány terjedését távolságtartással igyekeztek megakadályozni. Erre szolgált a rastellum vagy rostély (egyfajta kerítés), most pedig távolságtartási szabályok, „másfél méteres távolság” kijelölése az üzletekben. Egy ideig a fél- reérthetően fordított szociális távolság- tartás, majd a közösségi és udvariassági távolságtartás kifejezést használták.
Fokozott volt a fertőtlenítés már a kolerajárvány idején is (postacsomag, pénz fertőtlenítése). A közlekedést is minden esetben korlátozták, napjainkban leállt a repülőgép-forgalom, eltűntek a turisták, kiürültek az utcák. A kolerajárványok idején is erőteljesen ajánlották az ágy- és ruhaneműk tisztítását, valamint a kézmosást szappannal, fahamuból készült lúggal, mésztejjel. A koronavírus-járvány idején egy időre hiánycikk lett a szappan és más kézfertőtlenítő.
Egy tipikus példa az újkori karanténra: „A zebegényiek megelégelték a karantén ellenére folyamatosan érkező turistákat. Szerdától nem engedik be őket. A képviselő-testület döntése értelmében minden, a településre bevezető útelágazásához kikerül a behajtani tilos tábla, így a lezárás teljes.” (Infostart, 2020. április 8.) Az egyik település polgármestere nem a lezárásban, tiltásban, hanem a normális szabályozásban látta a megoldást: „Nagybörzsöny település eddig sem zárta le bel- és külterületi útjait és ezután sem tervezi. Kérésem, hogy a járvány időszaka alatt, elsősorban hétvégéken és ünnepnapokon a településünkre kirándulás céljából érkezők a községünk külterületein parkoljanak.”
Új nyelvi jelenségek
Ahogy Mikes korában a pestis, Kazinczy korában a kolera, úgy ma a koronavírus és a karantén vált kulcsszóvá. 2020 tavaszán mindenki erről beszél, mindenkinek van véleménye. A 2020. év szava már most kijelölhető: a korona, valamint minden vele alkotott szó. Az év szlogenje: Maradj otthon!
Néhány példa a gyakori kötelező „előtaggá” váló szavakra:
korona: koronniál (< coronnials) generáció, koronababa, koronabébi, koro- napara;
karantén: qarantinizás (< karantén + martini), karanténdal, karanténkoncert, karanténkórház, karanténmese, karanténoktatás, karantévé, karantini (a nemzedék megnevezése), karanténvers;
COVID-19: covideo-party, CO- VID-generáció, kövidinka, kovidióta.
Az internetes kapcsolattartási lehetőségek gazdag tárháza számos, nem megállapodott előtaggal járhat együtt: e-: -locsolás, -sörözés; online-: -kocsma, -versmondás, -tanítás, -korrepetálás, -locsolás, -előadás, -sörözés;
online-buli - ismerősökkel lefolytatott videós parti;
vírus-: vírusgeneráció, vírusgyanú(s), vírushordozó, vírusteszt;
zoom-: -kocsma, zoomos óra; digitális: digitálistananyag-fejlesztés; Digitális összefogás (kiemelt célja a digitális munkarendben tanuló diákok, az otthonról dolgozó munkavállalók és az idősek segítése, ITM).
Bizonyos orvosi-járványtani kifejezések közismertté válása: átfertőződés, inkubációs periódus, görbe ellaposítás (járványgörbe laposítása), lélegeztetőgép, nyájimmunitás, pandémia.
Újabb szlengkifejezések: erkélybuli, (kézfogást helyettesítő) könyökpacsi, megkoronáz (megfertőz), nyuggersáv (a 65 év felettiek vásárlási idősávja).
