A Kossuth Rádió kora reggeli műsora ünnepi népszokásokról

A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora december derekán, a 10-ével kezdődő héten a karácsonyi ünnepkör számos népszokását mutatja be. Az összeállítást a szerkesztő gazdag zenei anyaggal illusztrálja.

 

A karácsony szó átlépőt, fordulót jelent. December 24. a téli napforduló időpontja, a természet megújulásának kezdete: rövidebbek lesznek az éjszakák és hosszabbodnak a nappalok.

Az ünnepi készülődés Szent András napján, november 30-án – időjóslásokkal, gonoszűző cselekedetekkel – kezdődött el. Sok hiedelem fűződik a december 13-ai, Luca napjához: ekkor kezdték meg a lucaszék faragását, amelyen aztán 12 napon át, karácsony estig dolgoztak. Erre utal szólásunk: „Lassan készül, mint a Luca széke!”. Aki a lucaszékre a karácsonyi éjféli misén felállt, megláthatta, hogy kik a faluban a boszorkányok. Igen boszorkányok, mivel a keresztény vallásban tisztelt Szent Luca mellett élt hazánkban a hiedelem egy ártó, rontó nőalakról is, az ősi hiedelemvilágból származó Luca-asszonyról. Neve napja az asszonyok számára dologtiltó nap volt: nem volt szabad fonni, szőni, mosni, kenyeret sütni és meszelni. Aki megszegte a tilalmat, azt Luca - a néphit szerint - megbüntette.

A magyar népnyelv december 25-ét nagykarácsonynak, január elsejét kiskarácsonynak nevezi. Nagykarácsony előestéjén a gazda – kezében maréknyi szénát tartva – belépett a házba és köszöntőt mondott a családjának:

„Adjon isten minden jót,

Ami tavaly szűken volt.

A gazdának bort, búzát,

Gazdaasszonynak tyúkot, ludat,

Leányoknak, legényeknek szép mátkát,

Országunknak békességet

És megmaradást.”

A szénát az asztal alá tette, majd a gazdaasszonnyal megterítették az asztalt. A vacsora végeztével az asztalra helyezték mindazokat az ételeket, tárgyakat, amelyekre évközben szükségük volt, hogy a karácsonyi asztalon varázserőt nyerjenek. A családfő egy szép piros almát annyi felé vágott, ahányan voltak az asztalnál. Az almagerezdeket elfogyasztották, hogy ha valamelyikük az újesztendőben eltévedne, akkor gondoljon arra, hogy kikkel ette meg a karácsonyi almát, és hazataláljon. A karácsonyi asztal maradékait gondosan összeseperték és eltették, hogyha valaki megbetegedne, akkor ezzel a karácsonyi morzsával gyógyíthassák.

A karácsonyfa állítás szokása a XIX. században jutott el hazánkba. Brunszvik Teréz grófnő, az első óvodák megalapítója állított először karácsonyfát, martonvásári otthonukban. Azt megelőzően életfát, termőágat állítottak, ami a megújuló természet jelképe volt. A koronafa tövises ágát, borókát, fagyöngyöt, fenyőágat függesztettek a gerendára, diót, mogyorót, almát tettek rá. A betlehemezés hagyománya a Kárpát-medencében különösen gazdag volt.

A műsor gazdag zenei összeállításában falusi vonószene, szokásdallamok, köszöntők a Kárpát-medencéből szólnak.

 

 

Szerkesztő-műsorvezető: Pénzes Géza

Munkatárs: Biri Elvira

Adás: Kossuth Rádió (minden reggel 4.03)

A műsor interneten elérhető:www.mediaklikk.hu/mediatar/

 

Dr. Csermák Zoltán