- Részletek
- Kategória: Vélemények, jegyzetek
- Publikálva: 2018. február 28.
Fotó: maszol.ro
Ha a kisebbségi jogokról esik szó Románia kapcsán és ha az nem a nacionalista román felfogást dicsőíti elönti az elvtársak agyát a vér és rögtön nagy vehemenciával támadják azt aki megkérdőjelezi azt a bánásmódot, ahogyan viselkednek a nemzeti kisebbségekkel. Ez történt most is a Legutóbb az Európa Tanács (ET) kisebbségvédelmi szaktestületének szakmaiságát kérdőjelezték meg, és hatásköre túllépésével vádolja a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény tanácsadó bizottságát. A válaszból egész világosan kiderül, hogy miért nem akarják a csíksomlyói búcsút a világörökségek listájára felvetetni, hisz akkor hivatalosan el kellene ismerjék Székelyföld létezését, amitől nagyon fáznak. Szerintük a középkorban itt élt székelyek és a mostaniak között nincsen semmilyen összefüggés.
Nem tudják lenyelni, hogy vannak az összeharácsolt országukban másképp viselkedők és gondolkodók. A legenyhébb kijelentésre, amelyek a kisebbség vagyis a magyarok védelmében elhangzik rögtön támadnak. Minden hasonló kijelentést azzal asszociálnak, hogy Erdélyt a "tejelő bocit" elvesztik és akkor mi lesz a kiflivel.. Pedig azok akik állandóan attól rettegnek, hogy a nemzeti államuk egységességét megsértik, az energiájukat arra fordítanák, hogy a szétvert pénzügyi politikát és az elbaltázott államvezetést helyes mederbe tereljék léteznének autópályák, és nem kellene attól rettegjenek, hogy miből fizetik ki a nyugdíjakat.
Hazugság hazugság hátán
Legutóbb az Európa Tanács (ET) kisebbségvédelmi szaktestületének szakmaiságát kérdőjelezték meg, és hatásköre túllépésével vádolja a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény tanácsadó bizottságát (FCNM)
Az Európa Tanácsnak, a kisebbségvédelmi keretegyezmény alkalmazását vizsgáló szakértői testülete legfrissebb, múlt héten ismertetett jelentésében úgy értékelte: Romániának javítania kell a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét. Meg is született a dörgedelmes válasz.
A bukaresti külügy szokatlanul éles hangnemű, vádaskodó, kioktató és a valóságtól elrugaszkodott több pontban eltorzító választ írt az FCNM jelentésére, amelyben azzal vádolja a szakértői testületet, hogy "obskúrus szándékoktól vezérelve" azt próbálja bizonygatni: Romániában semmibe veszik az emberi jogokat.
Válaszában a román külügy emlékeztetett: Románia elsőként ratifikálta 1995-ben a keretegyezményt, és jelentős jogalkotási intézkedésekkel, valamint anyagi ráfordításokkal bizonyította a kisebbségek védelme iránti elkötelezettségét. Az előrelépéseket az előző három jelentésében az ET szakértői bizottsága is méltányolta, ezért Bukarest érthetetlennek tartja, hogy a legfrissebb, negyedik jelentésben a testület a romániai kisebbségvédelemben történt jelentős visszalépésekről ír.
Bukarest szerint a szakértők most olyan intézkedéseket kértek számon (például a kisebbségi törvény elfogadását), amelyek hiányát korábban nem tartották problematikusnak. A román külügy szerint Románia nem marasztalható el olyan rasszista incidensekért, amelyeknek nincs közük a nemzeti kisebbségekhez. Bukarest szerint a szakértői jelentésbe olyan ellenőrizetlen részleteket másoltak át különböző árnyékjelentésekből, amelyek nem a valóságot tükrözik. (A valóság mindig és kizárólagos hatállyal az, amit ők állítanak. A szerk. megj)
A román külügy mélységesen elégedetlen azzal, hogy Székelyföld létének román hatóságok általi tagadását a Hargita, Kovászna megyében élő magyarok jogainak csorbításaként értelmezik a jelentés készítői.
A román kormány szerint az ET tanácsadói bizottsága a szegregáció híve, mivel a jelentés készítői úgymond az etnikai elszigetelődést támogatják azzal, hogy olyan oktatási intézmények létrehozását sürgeti, amelyekben kizárólag magyar nyelven tanítanak.
Az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény tanácsadó bizottsága múlt szerdán ismertette Romániáról készült jelentését Strasbourgban. A szakértői testület egyebek mellett aggodalmát fejezi ki az egyes politikusok és a média részéről érkező folyamatos magyarellenes uszítás, a sporteseményeken történő gyűlöletkeltés miatt. A dokumentum részletesen taglalja a marosvásárhelyi római katolikus iskola ügyét.
A jelentés sajnálatosnak és meglepőnek tartja, hogy a székelyföldi szimbólumok használatát elutasítják, a Székelyföld megnevezést pedig folyamatosan támadják a hatóságok, miközben Bukovina és Bánság nem ütközik hasonló akadályokba. A testület azt javasolja, hogy a hatóságok teremtsék meg a kisebbségi jogok védelmével kapcsolatos egységes és koherens jogi keretet annak érdekében, hogy a magyar közösség megőrizhesse és használhassa nemzeti identitásának elengedhetetlen elemeit - emlékeztet hétfői összeállításában az erdélyi hírportál.
Az ET értékelésére adott keménykedő válaszban kitér a csángókra és az Arománokhoz jogállására. Szerintük az egyéni jogokat veszik figyelembe és a az előbb említett népcsoportokat védelemben részesítik. Továbbá megmagyarázza, hogy az ET-nek nem tisztje megállapítani kik tartoznak a nemzeti kisebbség jogkörébe, ezután a válaszban, konkrétan megmagyarázták, hogy a két népcsoport esetében sem történelmileg, sem a tudományos nem indokolni a kisebbségi státuszt.
A jelentésbe befoglalták 2013. Július 4 - ei Nemzeti Statisztikai Intézet jelentését népszámlálás végeredményét www.ins.ro szerint. Románia stabil lakosságának etnikai összetétele 2011-ben a nyelvhasználat szerint.
A külügy keménykedik és rendre utasítja a tanácsadói testületet
Az ET-nek küldött válaszban figyelmeztetik a bizottságot, hogy Maros, Hargita és Kovászna megyék estében mint székelyföld - szeklerland - emlegetésekor figyelmen kívül hagyják a hivatalos történelmi álláspontot és nem veszik figyelembe a román történetírás következtetéseit. Ha valóban igazságos szeretne lenni a tanács a román néppel szemben akkor nem mellőzné a több nyelven megjelent román történeti szakkönyveket - fogalmaznak a válaszban.
Románia kormánya megbízatásának teljesítése érdekében a válaszadó elvárja a tanácsadó bizottságtól Románia alkotmányának tiszteletben tartását, a román történelem és a politikai élet, valamint adminisztratív szervezetének tiszteletét.
Az úgynevezett "Székelyföld" magyarázata
Románia kormánya újra és újra megismétli (amit már széleskörűen bemutattak) a Romániába látogató megfigyelőknek, szakértőknek (ezen utóbbiakat hülyének nézve szerk.megj.)"Ţinutul secuiesc / szeklerland" régió nem, és soha nem volt Románia történelmében egy külön tartomány, vagy egyfajta adminisztratív területi egység. A jelenlegi "szeklerland -ţinutul secuiesc" nem rendelkezik történelmi kapcsolattal a középkorban székelyek által lakott területekkel. Semmilyen kapcsolata a most itt élőknek nincsen a székelység valamikori részleges önrendelkezésével. Az úgynevezett "szeklerland-ţinutul secuiesc" egy mesterséges képzeletbeli entitás. A három román megye (Maros, Hargita, Kovaszna) egy megnevezés alatt különálló egységgé alakításával a cél, hogy kompromisszumos, magyar többségű régiót hozzanak létre, amely fenntartja a követelést az etnikai kritériumokon alapuló területi autonómiára. Az ilyen etnikai alapon alapuló területi egység ellentétes a romániai alapvető jogrendszerrel.
A csíksomlyói pünkösdi búcsúra is kitér a válasz és kiderül, hogy nem is magyar zarándokhely
A válasz az UNESCO Kormányközi Bizottsága 11. ülésszakának ülése nem jegyezte a kulturális örökség immateriális listáján a csíksomlyói zarándoklatot. Szerintük a pünkösdi zarándoklat a római vallásos megnyilvánulása valamint a katolikus egyházé és a ferences rendé, és nem egy etnikai alapú esemény, és semmiképpen sem, csak a magyar kisebbséghez tartozó személyekre jellemző megnyilvánulás. Az esemény mindenkit képvisel a térségben, függetlenül az etnikumtól.
Végre az is kiderült, a csíksomlyói búcsú nem is magyar zarándoklat és miért nem lehet a világörökség része, hisz akkor először el kellene ismerni, hogy létezik Székelyföld, és egy hely ahol a világ minden részéről összegyűlnek a keresztény magyarok.
Tóth