erdelyikonyv.eu

Tisztelt olvasónk felhívjuk kedves figyelmét: technikai okok miatt a következő frissítés május 1-én lesz. Köszönjük megértését.

 

1619. március 20-án hunyt el Bécsben hatvankét esztendős korában II. Mátyás magyar király (I. Mátyás néven német-római császár).

 

Mátyást fiatalon egyházi hercegség élére szánták, majd Németalföldre került, ahol tárgyalni próbált a szabadságukért harcoló hollandokkal. 1580-ig a császári kézen maradó Németalföld helytartói tisztségét töltötte be. Mátyás eztán kegyvesztettként élt Ausztriában, akkor kezdett el pályája ismét emelkedni, mikor bátyja, Ernő halála után megkapta a két osztrák hercegséget. Főhercegként nagy mozgástere nyílt, mert Rudolf király és császár (ur. 1576-1608) udvarát Prágában rendezte be. Az uralkodók tartózkodási helye híven tükrözve azt, hogy Mátyás törődött a politikával, míg Rudolf a Hradzsinban csillagászattal és művészetekkel töltötte idejét.

A főherceg egy ideig a császári csapatok fővezére volt a tizenötéves háborúban (1591/93-1606), de jelentős sikereket nem tudott elérni. Ő kötötte meg később – bátyja nevében – a háborút lezáró bécsi és zsitvatoroki békéket is (1606). Mátyás Rudolf állapotának súlyosbodásával törvényesíteni hatalmát, ezért támogatókat gyűjtött a birodalomban. Magyarországon a rendi kormányzat barátjának mutatkozott, az országgyűlésen állítólag magyarnak vallotta magát, öltözködésével is próbálva megnyerni a nemesek rokonszenvét. 1608-ra elérte, hogy az örökös tartományok és a magyarok rendi gyűlése konföderációt alkosson, és lemondassa Rudolfot.

Mátyás ekkor főleg hajdúkból álló seregével Prága alá vonult, követelve a magyar koronát és az örökös tartományok átadását. 1611-ben elvette bátyjától megmaradt cseh királyi és császári címét is. II. Mátyás Magyarországon engedékeny politikát folytatott, az őt hatalomra segítő rendi konföderáció elég nagy befolyással bírt ahhoz, hogy tiszteletben tartassa például a rendek és a hajdúk privilégiumait, a protestánsok szabad vallásgyakorlását, vagy a nádor jogait. Bár Mátyás többször is örök békét kötött Erdéllyel és elismerte annak szuverenitását, a válságosabb időkben igyekezett befolyást szerezni a fejedelemségben. Többször is sikertelenül léptette fel Bethlen Gábor (ur. 1613-1629) ellenében Homonnai Drugeth Györgyöt trónkövetelőként, kudarcai eredményeképpen a fejedelem csapatai gyakran szállták meg a Felvidéket.

Mátyás idős korában házasodott csak meg, gyermeke nem született, ezért unokaöccsét, a stájer herceget jelölte utódjául. A későbbi II. Ferdinándot a magyar rendek 1618-ban elfogadták, Csehország viszont nem volt hajlandó megkoronázni a bigott katolikus hírében álló főherceget. Ez a tiltakozás volt a nyitánya a harmincéves háború cseh szakaszának, amivel az uralkodása végén betegeskedő II. Mátyás már nem tudott érdemben foglalkozni.

Szerző: Tarján M. Tamás

 

rubicon.hu

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog