Loading

 

Elnézést a kellemetlenségért, a webhely karbantartás miatt

nem frissül.Kérjük térjen vissza később.


ORF

Az első világháború befejezésének 100 éves évfordulója kapcsán már több előadást tartott szerte Burgenlandban a kismartoni történész Bencsics Nikola. Legutóbb egy horvát településen Gyiróton\Kroatisch Geresdorf számolt be a világháborúnak a mai Burgenland területén élő népcsoportokat is érintő következményeiről.

 

Az osztrák és a magyar köztársaság kikiáltása után a győztes hatalmak az utódállamokkal folytatott tárgyalásokon Moson, Sopron és Vas vármegye nyugati részének Ausztriához csatolását kezdeményezték, annak ellenére, hogy ez a térség nem is szerepelt az új Osztrák Köztársaság eredeti területi követelései között. Bencsics Nikola háromnyelvű történész:

A későbbi Burgenlandot többségében németek (75,1%), horvátok (15,2%) és magyarok (8,4%) lakták. A magyar anyanyelvű lakosság eloszlása az Ausztriához csatolt területen meglehetősen egyenetlen volt. Többnyire vegyesen vagy szórványban éltek, összefüggő magyarlakta területről csak a Felső-Őrségben (Oberwart) és a nezsideri (Neusiedel) járás keleti részén beszélhetünk. Az 1920-as népszámlálás szerint Burgenlandban 24867 magyar anyanyelvű ember élt – írja Baumgartner Gerhard, történész az Umiz oldalán.


Az 1920. június 4-i trianoni békediktátum magyar és horvát településeket a mai Burgenland területére, Ausztriába rendelte. „Az itteni falvak a Szent István királyságon belül természetesen ugyanolyan magyar állampolgárok voltak, és ugyanúgy viselték a terheket, mint a többiek – horvátok, szlovákok – ugyanazok a gondok voltak, probléma viszont akkor lett, amikor a nyugati részeket a párizsi konferencián Ausztriának ígérték, és Ausztria követelte, hogy a felét a nyugati megyéknek - ahol többségben a német ajkú lakosok életk - át kell csatolni, Magyarországnak ez nagyon fájt, ezt területrablásnak gondolták” – mondta Bencsics Nikola, történész.


„Az érdeklődés a téma iránt már 2014-ben elkezdődött, és azóta sorban kapom a meghívásokat, melyeknek próbálok eleget tenni, mivel úgy gondolom, hogy erről a történelmi tényről meg kell emlékeznünk” – tette hozzá Bencsics Nikola.

volksgruppen.orf.at