Európai pénzek nélkül a rablás az állampolitika

Hazugság az az állítás, hogy az európai támogatás túl drága egy olyan ország számára, mint Románia és a közvélemény manipulálása, valamint egy köz-magán társulásnak kedvező közvélekedés kialakítása a célja.

 

Ami, nyilvánvaló módon, több szempontból is kedvezőtlen Romániára nézve. Annak a dühnek, amivel a PSD (Szociáldemokrata Párt – E-RS) és a kormány képviselői a regionális kórházak felépítése ügyében rárontottak Corina Creţu európai biztosra nem annyira a pészédések alapvető Európa-ellenességéhez van köze, mint inkább ahhoz, hogy Creţu asszony alig néhány kijelentéssel lebontott egy csalárd és cinikus párttrükköt.

Röviden, a kormány Darius Vâlcovon és Rovana Plumbon keresztül azt állítja, hogy előnyösebb lenne, ha a három – kolozsvári, jászvásári (Iaşi) és királyi (Craiova) – regionális kórházat mégsem európai pénzekből, hanem köz-magán társulásban (PPP) építenék fel. Vâlcov, majd Plumb – aki éppenséggel az európai alapokért felelős miniszter – is azzal „érvelt”, hogy az Európai Bizottság által biztosított 150 millió euróból 120 milliót csak az Európai Befektetési Bank által készített megvalósíthatósági tanulmány vinne el. Vâlcov azt is állította, hogy csak a jászvásári kórház 530 millió euróba kerül majd, amiből Románia kormányának 480 millió eurót kellene állnia, márpedig ennyi pénzből, állítja a tanácsadó, Törökország három regionális kórházat épített volna meg PPP-ben. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy az európai pénzek túl sokba kerülnek egy olyan ország számára, mint amilyen Románia, mely egy-egy kórházat alig 140 millióból is megépíthetne. Mindezek az összegek hazugságok, melyek célja a közvélemény manipulálása és egy köz-magán társulás számára kedvező közvélekedés kialakítása, ami – nyilvánvaló módon – több szempontból is hátrányos Románia számára. Corina Creţu kidurrantotta ezt a gondosan felfújt lufit, megtéve a szükséges pontosításokat a megvalósíthatósági tanulmányok alig 1,8 milliós költségéről, valamint arról, hogy az európai kormány hajlandó kiegészíteni a három kórház megépítéséhez szükséges összegeket, ha a román kormány ezt fogja kérni. Az európai biztos – aki, amúgy, a PSD-ből származik – azonnal megkapta a hazaárulás, románellenesség és „Brüsszel érdekeinek” ügynöke vádakat, holott nagy visszafogottságot tanúsított, egy csomó dolgot kimondatlanul hagyott és nem illette ezt a kormányt és azt irányító pártot azzal a névvel, amelyet megérdemel.

Vâlcov és az európai pénzek elleni miniszter egyszerűen azért fújta fel észbontó módon 1,8-ról 120 millió euróra a megvalósíthatósági tanulmányok árát, mert a PPP-projektekhez nem kell megvalósíthatósági tanulmányt készíteni, amit aztán be kell mutatni az Európai Bizottságnak, hanem elég egy projektet alátámasztó tanulmány, amibe mindenki nagyjából azt ír bele, amit csak akar. Minél jobban eltúlozták a megvalósíthatósági tanulmányok árát, annál erősebben hangsúlyozták ki azt a hamis információt, mely szerint az európai pénzek egyáltalán nincsenek ingyen, ellenkezőleg, túlságosan drágák. Másodsorban a PPP-ben megépített kórházak árát tudatosan alulbecsülték. Egy Törökország által PPP-ben épített 1.000 ágyas regionális kórház nagyjából 400 millió euróba került, vagyis nagyjából annyiba, amennyibe Romániában is kerülne. Az adatok nyilvánosak. Tekintettel arra, hogy Creţu biztos bejelentette a Bizottság nyitottságát arra, hogy annyi pénzt biztosítson, amennyire szükség van, még a három kórház 1,2-1,4 milliárd eurós költsége mellett is, alaptalanná válik a PSD bármilyen PPP-rendszerű megvalósításukra vonatkozó igénye.

A PSD számára még súlyosabb és az idegesítette fel őket igazán, hogy Corina Creţu kijelentései megijesztették – joggal – a potenciális magánbefektetőket. A törvény szerint, a román állam csak a teljes érték 25 százalékát „teheti bele” egy PPP-ben megvalósult projektbe, a többi 75 százalékot a magánbefektetőknek kell állniuk. Az infrastruktúra-befektetések lassan és hosszú idő alatt térülnek meg, ha egyáltalán, így egy magánbefektető jelentős kockázatokat vállal, amikor úgy dönt, hogy jelentős összegeket köt le egy ilyen projektben. De a befektető alapvető módon iszonyodik a kockázattól és ezért mindig igyekszik garanciákat szerezni a beruházással kapcsolatosan. A mi esetünkben a román államnak szilárd garanciákkal kellene szolgálnia arra, hogy a befektető visszakapja a pénzét, plusz a 75 százalékos befektetés után járó nyereségét azokból az egészségügyi szolgáltatásokból, melyeket az állam a szóban forgó kórházakban nyújt majd a román pácienseknek egy bizonyos időszak alatt. Márpedig ezeknek a garanciáknak rendkívül jelentőseknek kell lenniük ahhoz, hogy rábírjanak valakit egy ilyen biztos kiadásokkal és bizonytalan nyereséggel járó vállalkozásban való részvételre. Ebből aztán következik a jogos kérdés, hogy miért vállalna a román állam ilyenfajta kötelezettségeket, amikor maga a regionális politikákért felelős biztos ad biztosítékokat arra, hogy az EU kész ingyen európai pénzből finanszírozni e kórházak megépítését?

És itt visszatérünk Törökországhoz. A törököknek sikerült PPP-rendszerben kórházakat építeniük, de csak azután, hogy sikerült bevonniuk a projektbe a Világbank és az EBRD politikai kockázatokat csökkentő MIGA ügynökségét, amit Romániának nem kell megtennie, tekintettel arra, hogy az Európai Bizottság már elfogadta a projekteket. Romániában már van két kudarcba fulladt PPP-projektünk. Az első a Bechtel, ahol az álamnak akkora garanciákat kellett kifizetnie, hogy végül már nem volt rá képes, a második a Comarnic–Brassó (autópálya-szakasz), ami sohasem készült el, majd amikor Mihai Tudose be akarta vonni a Világbankot a projektbe, kirúgták a kormányból. Szintén Törökországban a nemzetközi szerepvállalású PPP-projekteket végül egy 8-10 cégből álló csoport sajátította ki magának, melyek egy állampolitikai rangra emelt országos rablórendszerben ápoltak jó kapcsolatokat Erdoğan pártjával.

Pontosan ez a célja a PSD-s kormánynak és erre célzott eléggé jól érthetően Corina Creţu.

Cristian Câmpeanu

revista22.ro, Fără bani europeni, jaful ca politică de stat

 

Fordítás: eurocom.wordpress.com

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog