- Részletek
- Kategória: Történelem
- Publikálva: 2018. augusztus 20.
I. István, születési nevén Vajk, gyakran Szent István ; latinul: Sanctus Stephanus; szlovákul: Štefan I. vagy Štefan Veľký (969 körül – 1038. augusztus 15.) az utolsó magyar nagyfejedelem és az első magyar király. Géza nagyfejedelem és Sarolt fejedelemasszony fia. A keresztény magyar állam megteremtője, az egyik első magyar katolikus szent, a magyar és az európai történelem kiemelkedő alakja.
I. László a székesfehérvári bazilikában szentté avatta az 1038-ban meghalt I. István király relikviáit. Ennek emlékére ünnepeljük Szent István királyt és a keresztény magyar államalapítást.
Szent Istvánnal egy időben szentté avatták Gellért püspököt is. Ez alkalomból I. László kiengedte Salamont a börtönből, aki IV Henrik német-római császárhoz utazott Regensburgba. Szent László uralkodása idején az I. István által minden évben Nagyboldogasszony napján (augusztus 15-én) tartott törvénynapokat áttetette augusztus 20-ra, István király szentté avatásának napjára. 1342-től, Nagy Lajos uralkodásától kezdve Szent István ünnepének napja, a keresztény magyar államalapítás emléknapja, a legősibb magyar ünnep egyházi ünnep volt. 1771-ben Mária Terézia nemzeti ünnepként felvetette a naptárakba. Elhozatta a Szent Jobbot Bécsbe, majd Budára, amelyet ettől kezdve minden évben körmenetben vittek végig a városon. 1891-ben Ferenc József az ünnepet munkaszüneti nappá nyilvánította.
Istvánt diplomáciai és politikai érzéke korának, sőt mondhatni, az egész magyar történelemnek legnagyobb államférfiává avatta. Politikai, vallási és társadalmi szempontból egyaránt ő teremtette meg Magyarországot, ő jelölte ki és biztosította a jövőbe vezető utat népének.
A magyar katolikus egyházat is ő teremtette meg. Szerzetes papokat hívott Bajorországból, Csehországból, Olaszországból – bencéseket, Dél-Magyarországra pedig a görög bazilita rend férfi és női tagjait. Szent Márton hegyén (Pannonhalmán) apátságot alapított. Sok kolostort létesített, amelyek missziós központjai és gyújtópontjai lettek a vallásos s kulturális életnek. István elrendelte a vasárnap megszentelését és minden tíz falu számára templom építését. Saját költségén emelt Esztergomban, palotája közelében székesegyházat, Veszprémben női apátságot építtetett, és fölépítette Budán a Szent Péter és Pál-templomot.
Szent István ünnepét, a keresztény államalapítás emléknapját a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepének nyilvánították.
A két világháború között Szent István és a keresztény magyar államalapítás ünnepe új jelentést is kapott. Kiegészült a Szent Istváni (vagyis Trianon előtti) Magyarországra emlékezéssel. 1949-től 1989-ig augusztus 20-át mint az új alkotmányt, a szocialista államalapítás ünnepét, az "alkotmány napját" ünnepeltük, valamint az Elnöki Tanács 1950-ben a "népköztársaság ünnepévé" is nyilvánította. 1989-ben a régi hagyományok szerint ismét megrendezésre került a Szent Jobb körmenete.