A trianoni diktátum és Magyarország kirablása

Trianon a diktátum aláírésa

1920-június 4-én döntöttek Párizsban Magyarország sorsáról. A trianoni békeszerződés aláírásával – Apponyi Albert szavaival – egyet jelentett az öngyilkossággal, elutasítása esetén viszont Magyarországot megölték volna. Ma már a történészek egyetértenek abban, hogy a diktátum pillanatnyi nagyhatalmi érdekek mentén, példátlanul és indokolatlanul szigorúan bánt a magyarokkal.

 

Az aláírás napján, 1920. június 4-én Magyarország mély gyászba, letargiába süllyedt. Itthon úgy tudták, a szerződésre délelőtt tíz órakor kerül a pecsét. Megállt az élet, megszólaltak a templomok harangjai, a gyárak szirénáit bekapcsolták, bezártak az iskolák és az üzletek, a hivatalokban is szünetelt a munka, a közlekedés tíz percre megdermedt. "...és akkor megkondultak a harangok, előbb Pesten, majd ahogy villámgyorsan szétfutott a hír, egymásután mindenfelé az országban. A magyarok két óra hosszat tartó harangozással temették múltjukat és jövőjüket. Budapest percek alatt feketébe öltözött.
Később az MTI jelentette: „… a borongós őszies levegőben tovahömpölygő szomorú hanghullámok a nemzeti összeomlás fájdalmas gyászát jelentették: ma délután 4 óra 30 perckor írták alá Trianonban a magyar meghatalmazottak a békeokmányt.”

A háború elvesztésétől a békediktátumig mi történt Magyarországon azt is érdemes megismerni, és rabolt a bevonult román hadsereg.

A gátlástalan román rablás (Forrás, Nagy Tamás: Trianon és a magyar vasút)

A katonai vereség tudatában 1919. augusztus 1 -jén lemondott a Forradalmi Kormányzótanács, és 4-én - a párizsi békekonferencia döntése ellenére a román antant hadsereg bevonult Budapestre. (A történelemben addig sohasem látott döbbenetes időszakot a frontokról hazatérők által terjesztett spanyolnátha [influenza] és tífuszjárvány tette elviselhetetlenné.) A megszállók napokon belül megkezdték a magyar főváros és az általuk megszállva tartott országrész ipari és közlekedési létesítményeinek, valamint a mezőgazdasági termények teljes elrablását, és ezt november 14-16-i kivonulásukig folytatták. A román állam utóbbi tevékenységet hadi zsákmányolásnak tekintette, az ipari és közlekedési eszközök rekvirálására pedig a Nagy-Magyarországból általuk kihasított terület alapján tartottak igényt.

A példátlan bűncselekmény - amely ellen a magyar félnek sem katonai, sem politikai eszközei nem maradtak védekezésként - a békekonferencia tudtával és eredménytelen tiltakozása mellett történt. Leszerelték a budapesti gépgyárakat, vasúti kocsira rakták a kész és gyártás alatt lévő termékeket és a nyersanyagkészletet. Közúti és vasúti közlekedési eszközökből elsősorban a legkorszerűbbekre tartottak igényt. így a MÁV legerősebb gyorsvonati gőzmozdony-sorozatából (301 sor.) 22-ből 15-öt, a leggyorsabb 202-es és 203-as sorozatból 25-ből 7-et, Európa legerősebb hegyvidéki gőzmozdonyából (601 sor.) 57-ből 14-et, a 327-es gyorsvonati sorozatból 138-ból 49-et raboltak, míg a legkorszerűbb 328-as sorozat első két egységét a MÁV gépgyár udvaráról vontatták el.
A rekvirálás legnagyobb akadályát az jelentette, hogy még tavasszal a Tisza-hidakat a szembenálló két hadsereg felrobbantotta. Szolnoknál a román műszaki alakulatok lázas sietséggel három hét alatt ideiglenes szerkezetet emeltek/amelyen augusztus 28-án a „prédaforgalom" megindulhatott. A mezőgazdaság kirablása során a betakarított termény, takarmány, igás- és haszonállatok kerültek a „zsákmányvonatok" ezreibe. A nyugati antant megfigyelők megtévesztésére a zsákmányolás céljára felhasznált MÁV teherkocsik feliratait átfestették más vasutak jelzéseire. Gyűjtögető szorgalmukban a lóversenypálya istállóiról sem feledkeztek meg, a kényes versenylovak azonban nem élték túl az állomáson veszteglést az augusztusi hőségben. Az ország keleti felének megszállása hasonló következményekkel járt.

http://acta.bibl.u-szeged.hu/5481/1/belvedere_kk_014_149-166.pdf

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog