Loading

 

Elnézést a kellemetlenségért, a webhely karbantartás miatt

nem frissül.Kérjük térjen vissza később.


Panek Kati: A nagyapaember. 
A Hagyományok Háza vallomáskötetéről

  A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál közeledésével a Hagyományok Háza is számba veszi az elmúlt év és az ezévi első hónapok legsikeresebb kiadványait. Ezek közé tartozik Panek Kati A nagyapaember című könyve. A kötet a magyar költészet napjához is szorosan kötődik, hiszen Horváth István költőnek állít emléket.

 

A Hagyományok Háza elmúlt évi kiadványainak igazi gyöngyszeme volt az erdélyi színész, népdalénekes könyve, A nagyapaember. Nehéz műfajba sorolni, talán a vallomás szó illik rá a legjobban.

Gorkij Arhip apó és Ljonyka című novellája ifjúkorom kedves olvasmánya volt. A nagyapa és unokájának történetében a nagy realista szívszorítóan, de ugyanakkor líraian festi le a két egymásra utalt ember kapcsolatát, lelki vívódását, örömét, kétségeit.

Valami hasonló bánat és életöröm sugárzik Panek Kati gondolataiból, amikor a nagyapai szeretetet és a kamaszkori kusza-kitisztuló érzéseket önti sorokba.

Három szálon fut a történet, amelyek néha összetalálkoznak, összegabalyodnak, s futnak tovább. Az író a gyermeki érzéseket írja le képszerűen, ahol elfogy a kép, Horváth István költészetével illusztrálja gondolatait, és az életére meghatározó magyarózdi élményeit köti csokorba.

Fél évszázad távlatából az idézett gyermekkor meghatározó negatív élménye a magány, amely a nagyszülői szeretetben oldódik fel. A mai „műszerjózan” korunkban nem illik érzelmekről beszélni, az író mégis vállalja ezt. Amikor Svédországban egy unoka hajának megsimogatása már-már pedofíliának számít, a leírt nagyapa-unoka misztikus kapcsolat mindnyájunknak ellenpéldául szolgálhat. Az idézett versek jól illenek a szöveghez, és a gazdag életmű kifejező lenyomatai.

A harmadik szál Magyarózdra visz. A gyermek itt érzi legjobban magát, élményanyaga egy életre elkíséri. Nagyapja művének, a Magyarózdi toronyaljának szelleme az utódot is megihlette, a leírtak egy szűkre szabott falutörténeti monográfiának is beillenek: aki nem járt még a Maros megyei faluban, az is képet kaphat hagyományokról, szokásokról, az egykori mindennapi életről.

A mértéktartó fotó összeállítás és a könyvhöz tartozó CD-válogatás erősíti az olvasás élményét.